Új Kft vagy Bt alapítása 2007. szeptember 1-től egyszerűsített elektronikus eljárás keretében 15.000.- Ft illetékkel! További részletekért kattintson ide.
CÉGALAPÍTÁS INFO VONAL: 06 30 242 37 43
(Hívható hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között.)
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKKAL ÉS A CÉGELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK, JOGI ÉS GYAKORLATI TANÁCSOK VALAMINT A HATÁLYOS TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÁSA
A társasági jog a polgári jogon belül elhelyezkedő azon jogág, amelynek középpontjában a társasági és cégjogi jogviszonyok állnak. Ez alatt elsősorban a gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogi viszonyokat értjük: azok létrehozását, módosítását, megszűnését, megszüntetését, stb.
TARTALOMJEGYZÉK
Mi az a gazdasági társaság?
Gazdasági társaság (a továbbiakban: gt.) alatt olyan társulást, szervezeti összekapcsolódást értünk, amelyet természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság hoz létre, üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására, a törvényben meghatározott módon és formában.
Milyen feltétellel alapítható gazdasági társaság?
Gt-t létesítő okirattal (társasági szerződéssel, alapszabállyal) lehet alapítani, amelynek bizonyos alakszerűségi és tartalmi feltételeknek is eleget kell tenni.
- Alakszerűségi előírások: közokiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a társasági szerződést; továbbá valamennyi alapító tagnak alá kell írnia (meghatalmazott is eljárhat adott feltételekkel).
- Tartalmi előírások: a társasági szerződésnek kötelezően kell tartalmaznia a következő elemeket.
- cégnév
- székhely
- tagok elnevezése, lakóhelye, cégneve, székhelye
- tevékenységi kör (TEÁOR szerint)
- jegyzett tőke, vagyoni hozzájárulás, ill. a rendelkezésre bocsátás módja, helye, ideje
- cégjegyzés módja, jogosultjai
- vezető tisztségviselők, adataik
- minden más, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír
- eshetőleges jelleggel: feltételhez / időhöz kötöttség
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
A cégnév
Az adott társaság elnevezése, amelynek tükröznie kell a társaság fő tevékenységét, illetve a cégformát. A cégnév arra szolgál, hogy az alapján a társaságot be lehessen azonosítani, meg lehessen különböztetni a többi gt-től, valamint minél több információval szolgáljon az adott társaságról.
Rövidített cégnév adására is van lehetőség, amely nem kötelező, de adott esetben megkönnyítheti a társaság mindennapi működését.
A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes, nem tartalmazhat valótlanságot és nem lehet egyéb módon sem félrevezetésre vagy megtévesztésre alkalmas. A cégnév vezérszóból, esetleg a tevékenységre utaló toldatból, és a cég formájának megjelöléséből áll. A vezérszó olyan kifejezés vagy szó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását (pl. Apa és Fia), illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó egyaránt lehet önálló jelentésű szó vagy fantázia elemekből összeállított kifejezés ill. mozaikszó. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll (pl. Apa és Fia Kft.). A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően.
A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbejegyzési eljárás alatt a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill. "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni. A cégnévnek az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A szószerinti teljes névazonosság mellett a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét amennyiben a különbség két vagy több hasonló cégnévnél nem eléggé egyértelmű. A megkülönböztethetőségnek ugyanis az összetéveszthetőséget kizárónak kell lennie. Azonos nevű cégek közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. A cégtulajdonos, illetve a tagnak ettől függetlenül joga van ahhoz, hogy nevét a cégnévben vezérszóként feltüntethesse.
E-mailben kérjen tájékoztatást irodánktól, hogy jövendőbeli cégének neve szerepel-e már a cégnyilvántartásban. Küldjön több lehetséges változatot. Kérdésére 48 órán belül díjmentesen választ adunk.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
A székhely
A társaság központi ügyintézési helyét jelöli, amit cégtáblával kell megjelölni. A székhely igazolására a bejegyzési kérelem mellékleteként tulajdoni lapot kell csatolni, amelyet az irodánkban működő on-line földhovatali információs rendszeren keresztül le tudunk kérni.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
A tagok
Ahogy a gazdasági társaságok meghatározásánál már szó volt róla, gt-t külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Tevékenységi kör
2006. július 1-től kezdődően hatályba lépett az az új szabályozás, amely elegendővé teszi a létesítő okiratban a fő tevékenységi kör megnevezését, amely a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere alapján kerül meghatározásra. Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) letöltése
Egyes tevékenységekre (szabad tevékenységek) minden feltétel nélkül lehet gt-t alapítani, míg mások csak bizonyos feltételek megléte esetén folytathatók (megkötéses tevékenységek). Utóbbiak közé sorolandók például a hatósági engedélyhez, a nyilvántartásba vételhez, a társasági formához, a képesítéshez kötött, továbbá a koncessziós tevékenységek.
Képesítéshez kötött tevékenységet, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
A jegyzett tőke
A társaság induló vagyonát jelenti, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összességét.
Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás, azaz akár már 1-1 forinttal is alapíthatók.
Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke ötszázezer Ft, részvénytársaságnál 5 illetve 20 millió Ft.
A vagyoni hozzájárulás összetétele:
1. pénzbeli: bármilyen pénznemben történhet!
2. nem pénzbeli (apport): mind a 4 társasági forma esetén az apport tárgya lehet valamennyi vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Cégjegyzés
Ezalatt a gt. írásbeli nyilatkozatainak, a társaság nevében, az arra jogosultak által, a törvényben előírt módon történő aláírását értjük.
Jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.
A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Vezető tisztségviselő
2006. július 1-től vezető tisztségviselői megbízatás csak megbízási jellegű jogviszony keretein belül látható el természetes személyek által, munkaviszonyként nem. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő e minőségben hozott döntéseiért teljes vagyonával felel. Más tevékenységet azonban munkaviszony jelleggel is végezhet az ügyvezető.
Főszabály szerint határozott időre, de max. 5 évre választják / jelölik ki a tagok a vezető tisztségviselőt, de a létesítő okiratban rendelkezhetnek határozatlan idejű megválasztásról, vagy kijelölésről is.
További fontos rendelkezés, hogy a vezető tisztségviselővel szemben nem állhat fenn kizárási ok (pl. bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélték, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, stb.), valamint összeférhetetlenségi ok.
Feladatai a törvényben előírt adatok, a társaság alapításának, a létesítő okirat módosításának cégbírósági bejelentése, a társaság üzleti titkainak megtartása, a tagok kérésére részükre felvilágosítás adása a társaság ügyeiről, annak könyveibe való betekintés biztosítása, a gt. munkavállalói felett a munkáltatói jogkör gyakorlása, a társaság képviselete, stb.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Milyen formában lehet gazdasági társaságot létrehozni?
Gt-t kizárólag a törvényben meghatározott 4 formában lehet alapítani:
- Korlátolt felelősségű társaság
- Részvénytársaság
- Közkereseti társaság
- Betéti társság
Az első kettő jogi személyiséggel rendelkező gt., míg az utóbbi két társasági forma jogi személyiség nélküli.
Attól, hogy egy társaságnak nincs jogi személyisége, saját neve alatt még szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, így jogképességgel rendelkezhet.
Változás 2006. július 1-től: közös vállalatot a 2006. évi IV. tv. hatályba lépése után nem lehet alapítani. A már meglévő közös vállalatokat nem kell megszüntetni, azok tovább folytathatják tevékenységüket.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Mi a társaság alapításának menete?
Az elős lépés, hogy irodánkban tényvázlat felvétele és jogi kioktatás céljából találkozunk az alapítóval.
A létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül a leendő társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell bejelenteni a társaság alapítását.
Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést. (Elmulasztása pénzbírsággal jár!)
A bejelentés a cégbejegyzési kérelem jogi képviselő általi benyújtását jelenti, amely a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt formanyomtatvány.
A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást. (Ennek mértékét külön jogszabály tartalmazza.)
A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja -e be az iratokat, azok szabályszerűen ki vannak -e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely.
A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál.
Az iratok személyes vagy elektronikus benyújtása esetén a cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal:
- cégnév
- székhely
- cégjegyzékszám
- adószám
- statisztikai számjel
Ennek birtokában a társaság "b.a.", azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel).
Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét megelőző, átmeneti minősége. Jogképessége onnantól kezdődik, hogy cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles tevékenységek körét.
A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz. EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják -e a bejegyzés előtti, előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni.)
Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak.
A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül a cégbíróság megvizsgálja, lerótták -e az illetéket, illetőleg csatoltál -e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.)
A cégbíróságnak a bejegyzésre (hiánypótlási felhívás kibocsátására) a kérelem benyújtásától számított 8 nap áll rendelkezésre.
Egyszerűsített illetőleg elektronikus cégbejegyzés esetén a határidők rövidebbek, a bejegyzési határidő akár egy nap is lehet.
Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek, legfeljebb 45 napos határidővel, amely nem hosszabbítható meg. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.)
A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
A gazdasági társaság átalakulása
Alapesetben egy cégforma átalakul egy másik cégformává, vagy egy cég megszűnik, s keletkezik egy másik, jogutód cég.
Az átalakulásnak azonban léteznek sajátos esetei is.
- Egyesülés: 2 vagy több társaságból 1 jogutód társaság lesz
- Összeolvadás: teljesen új társaság jön létre a jogelődök megszűnésével
- Beolvadás: 1 átvevő társaság bővül a beolvadó gt-vel.
- Szétválás: 1 társaságból 2 vagy több lesz
- Kiválás: a jogelőd társaságból kiválik egy társaság a kivált tagok és a társasági vagyon egy részének részvételével, illetve a kiváló tag a társasági vagyon őt megillető részével egy már működő társasághoz, mint átvevő gt-hez csatlakozik
- Különválás: a jogelőd cég megszűnésével jogutód, különvált cégek keletkeznek
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Hogyan épül fel a gazdasági társaság szervezete?
A társaság belső szervei közé tartozik a legfőbb szerv, a felügyelőbizottság (FB), valamint az operatív szerv, amelyek törvényes működését könyvvizsgáló és a bíróság (külső szerv) végzi.
Legfőbb szerv
A társaság legfőbb akaratelhatározó és stratégiai döntéshozó szerve, amelyben a társaság valamennyi tagja részt vesz. Összehívását a vezető tisztségviselő végzi, de kivételesen az FB vagy a könyvvizsgáló is kezdeményezheti az ülést. 2006. július 1-től a legfőbb szerv ülése azonban szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, azon határozat is hozható, amennyiben a tagok összessége jelen van, s az ülés megtartásához hozzájárul.
Elnevezése az egyes társasági formáknál eltérő:
Közkereseti és betéti társaságnál - tagok gyűlése
Korlátolt felelősségű társaságnál - taggyűlés
Részvénytársaságnál - közgyűlés.
A társaság alapításakor a társasági szerződésben kell kijelölni, majd megválasztani a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat, illetve a könyvvizsgálót.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Operatív szerv
A belső és külső ügyintéző szervet értjük ezalatt, tehát az üzletvezetést és képviseletet ellátó vezető tisztségviselő(ke)t. (Bővebben ld. fent.)
Elnevezése:
Kkt. és bt.: üzletvezetésre jogosult tagok
Kft: ügyvezető(k)
Nyilvánosan működő Rt: igazgatóság
Zártkörűen működő Rt: igazgatóság vagy vezérigazgató
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Felügyelőbizottság
A legfőbb szerv felhatalmazása alapján az operatív szervet ellenőrző, 3-15 tagból álló, testületként eljáró, belső ellenőrző szerv. Amennyiben a társaság vezető tisztségviselőit határozatlan időre választják, úgy az FB tagjait is ki lehet nevezni határozatlan időre.
Létrehozása nem minden esetben kötelező. A társasági törvény szerint egyes esetekben célszerű, így pl. ha a taglétszám indokolja, avagy a társaság tevékenysége hatósági engedélyköteles, vagy a társaság jellege szükségszerűvé teszi, vagy ez egyébként szükséges.
A törvény felsorolja, mely esetekben kötelező az FB létrehozása.
Feladatait tekintve a felügyelőbizottság belső ellenőrző funkciót lát el, így pl. vizsgálja az ügyvezetést és az üzletpolitikai jelentéseket.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Könyvvizsgáló
A gazdasági társaságon kívül működő, ellenőrző funkciót ellátó szerv, amely lehet természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet. (Az ezekre vonatkozó feltételeket a könyvvizsgálói törvény tartalmazza. )
A könyvvizsgáló megválasztását a legfőbb szerv végzi azért, hogy ellássa a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálatot, és ennek során megállapítsa azt, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel -e a jogszabályi előírásoknak, illetve a valóságnak. Emellett megvizsgálja a lényeges üzleti jelentéseket, és veszélyelhárítási feladatkörében eljárva kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását, valamint törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságnál.
A könyvvizsgáló a közérdek védelmében tárgyilagosan és függetlenül, kizárólag a jogszabályi előírásoknak alárendelve köteles eljárni.
A törvény a megbízatás időtartamával kapcsolatban 2006. július 1-től nemcsak a maximális, de a minimális időtartamot is rögzíti.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése
A társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A megszűnés jogalapja alapulhat a tagok önkéntes elhatározásán, hatósági határozaton, vagy jogszabályon. A megszűnés módját tekintve történhet jogutóddal, vagy jogutód nélkül.
A megszűnés esetkörei:
- határozott idő eltelt
- meghatározott feltétel bekövetkezik
- a tagok elhatározzák a jogutód nélküli megszűnést
- a tagok elhatározzák a jogutóddal történő megszűnést
- a tagok száma 1 alá csökken, vagy 1-re csökken (kivétel a kft. és az rt., de kkt. és bt. esetén is 6 hónap áll rendelkezésre új tag keresésére)
- a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
- a Cégbíróság hivatalból törli
- a polgári megyei bíróság felszámolási eljárás során megszünteti
- minden olyan egyéb eset, amelyet a törvény az egyes társasági formáknál tartalmaz.
Megszűnés esetén főszabály szerint végelszámolásra kerül sor, de lehet felszámolási, vagy hivatalbóli törlési eljárás is.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Az egyes gazdasági társaságok
Közkereseti társaság
A közkereseti társaság tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett végzik üzletszerű gazdasági tevékenységüket és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. 2006. július 1-től a tag a kkt-be követelést is apportálhat.
A cégnév használatakor a "kkt." rövidítést kell feltüntetni.
A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében: annak módját és tartalmát a társasági szerződésben kell rendezni, de arról más megállapodásban is bármikor lehet rendelkezni.
Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.
Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges. A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe.
Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet.
A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
A társasági szerződésben kizárható a kkt-be belépő tag felelőssége a belépés előtt harmadik személyekkel szemben keletkezett, külső kötelezettségekért. Amennyiben a társasági szerződésben a felek erről nem nyilatkoznak, úgy a belépő tag a többi taggal azonos módon felel a belépése előtti tartozásokért.
Megszűnik a tagsági jogviszony, ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette, vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik.
A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.
Új előírás azonban az, hogy a társasággal szemben nem támaszthat igényt az, akinek tagsági jogviszonya a társasági részesedése átruházása miatt szűnt meg. Ilyen esetben a tag vagyoni hányadának meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hogy a társaság jegyzett tőkéjéhez hogyan aránylik vagyoni hozzájárulása.
Közkereseti társaság megszűnése
A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.
Kkt-ből bt-vé alakulás
2006. július 1-től a cégforma váltás a társasági szerződés egyszerű módosításával érhető el, nincs szükség a tv. átalakulási szabályainak külön alkalmazására.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Betéti társaság
A betéti társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.
A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. Természetesen itt is szükség van valamennyi tag aláírására, valamint arra, hogy az okiratot közjegyző közokiratba foglalja, avagy ügyvéd / jogtanácsos ellenjegyezze.
A társasági szerződésben elegendő csupán a bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. A társaság ezeken túlmenően is folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott (pl. engedélyköteles).
Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza.
A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.
Az eddigiektől eltérően a betéti társaságba is apportálható követelés.
Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges.
A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.
Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben rögzíthető, hogy az újonnan belépő beltag a társaság - belépése előtti - tartozásaiért ne feleljen harmadik személyekkel szemben. Amennyiben a tagok ezt a társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi beltaggal azonos módon felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért.
Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik.
A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.
A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére a társasági szerződésből eredő felhatalmazás alapján lehet jogosult.
Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, amely az új szabályozás szerint a társasági szerződés egyszerű módosításával is megejthető. Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását.
Betéti társaság megszűnése
A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
A korlátolt felelősségű társaság elnevezést - vagy annak "kft." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni, továbbá azt, hogy mire irányul a társaság tevékenysége.
A társasági szerződés szerződésminta használatával is elkészíthető, amelyet minden tagnak alá kell írni. (Kivétel: meghatalmazott is aláírhat a tag helyett, amennyiben meghatalmazása közokiratba, vagy teljes izonyítóerejű magánokiratba van foglalva.) Az aláírt szerződésmintát vagy közjegyző foglalja közokiratba, vagy ügyvéd / jogtanácsos ellenjegyzi.
A társasági szerződésben kötelezően elegendő a főtevékenységet meghatározni, de egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. A társaság ezeken túlmenően is folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott. (pl. engedélyköteles)
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. Az új szabályozás szerint a kötelező készpénzbevitel aránya megszűnt, így kft-t kizárólag apporttal is lehet alapítani, melynek tárgya bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. A cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a tagok kötelesek a pénzbeli hozzájárulás legalább 50%-át befizetni. A be nem fizetett részt a bejegyzéstől számított egy éven belül kell rendezni, amelynek esedékességéről és módjáról a felek a társasági szerződésben rendelkeznek.
Akkor kötelező alapításkor a teljes apportot rendelkezésre bocsátani, ha értéke eléri legalább a törzstőke felét. Egyéb esetekben a cégbejegyzéstől számított 3 éven belül kell beszolgáltatni.
A társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
Azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori rtéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik az alapítás során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért.
A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás pl. munkavégzés) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.
A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Minden tagnak csak egy üzletrésze van. Üzletrész kizárólag írásbeli szerződéssel ruházható át, ám ennek tényét a társasági szerződésben korlátozni lehet, avagy feltételhez lehet kötni.
A tagok javára a társaság saját tőkéjéből kizárólag osztalék és osztalékelőleg címen teljesíthet kifizetést aszámviteli törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Osztalékra jogosult a tag, amennyiben az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, amennyiben a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik. A tagok részére teljesítendő osztalék nem pénzbeli vagyoni értékkel bíró juttatás is lehet.
Osztalékelőleg kizárólag abban az esetben fizethető ki, ha a tagok vállalják annak visszafizetését, amennyiben később a számviteli törvény szerinti beszámolóból kiderül, hogy a osztalékfizetésre nincs lehetőség a tőkevédelmi szabályok alapján.
A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább működik. Ez esetben külön alapító okirat készítésére nincs szükség.
Az egyszemélyes társaság
A társaságot egy tag, illetve más egyszemélyes kft. is alapíthatja, ilyenkor külön alapító okiratra van szükség. Létrejöhet továbbá úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Ha a kft. tagjainak száma egy főre csökken, korábbi társasági szerződését egy éven belül alapító okiratra kell módosítani. Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a teljes pénzbetétet be kell fizetni, illetve valamennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az egyszemélyes társaságokra egyebekben - néhány törvényi kivételtől eltekintve - a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az egyszemélyes társaságoknál könyvvizsgáló alkalmazása az új törvény szerint már nem kötelező.
Mennyibe kerül egy kft. alapítása?
Az ügyvédi munkadíjon felül a bejegyzési kérelmen le kell róni 100.000. - azaz százezer - forint eljárási illetéket, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő 25.000 - azaz huszonötezer - forint közzétételi költségtérítés befizetését igazoló feladóvevényt is mellékelni kell a kérelemhez. Elektronikus alapítás esetén a közzétételi díj 5.000.- Ft, egyszerűsített elektronikus cégeljárás esetén az illeték pedig csak 15.000.- Ft. Ezen felül cégszerűen aláírt aláírási címpéldányt (aláírásmintát) kell készíttetni (javasolt legalább 3 példány) amelynek költsége összesen körülbelül 5.000.- azaz ötezer - Ft.
Új elem a cégeljárásban, hogy a székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft. A tulajdoni lapot irodánkban is beszerezheti.
Valamennyi költség számlákkal illetve bevételi bizonylatokkal a cégben elszámolható.
Mennyi időt vesz igénybe a bejegyzési eljárás?
A Cégbíróság a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül végzéssel dönt a cég bejegyzéséről, hiánypótlási eljárás lefolytatásáról, vagy a kérelem hiánypótlási eljárás nélkül történő elutasításáról. A bejegyzéshez szükséges idő az egyes bíróságok leterheltségétől is függ, de szakszerű okiratszerkesztés és hiánytalan iratbeadás esetén nem valószínű a hiánypótlási eljárás.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Részvénytársaság
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. A részvénytársaság elnevezést - vagy annak "rt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan alapítható. Zártkörű az alapítás illetve a működés, ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvános akkor, ha a részvények részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Az összes részvény névértékének összege arészvénytársaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje).
Az új szabályozás értelmében hányadrészvény kibocsátására is van lehetőség, amelynek névértéke nem fix összeg, hanem a mindenkori alaptőke meghatározott hányada.
A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvény szabadon átruházható, a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata azonban a részvény átruházását korlátozhatja, illetve a részvénytársaság beleegyezéséhez kötheti.
A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb öt illetve húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás negyedét kell befizetni a bejegyzési kérelem benyújtásáig, míg a nem pénzbeli hozzájárulást csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha annak értéke az alaptőke negyedét eléri. A pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényes a részvények teljes névértékét a bejegyzéstől számított egy éven belül köteles befizetni. Apporthátralék fennállása esetén köteles azt a bejegyzéstől számított 5. év végéig rendelkezésre bocsátani.
Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését. Nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog, illetve az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés lehet.
Zártkörű alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik.
A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. Osztalékra jogosult az a részvényes, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában szerepel a részvénykönyvben, ha az alapszabály ettől eltérő időpontot nem határoz meg.
A részvénytársaság megszűnése
A részvénytársaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes többségével elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését. A részvénytársaság végelszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a végelszámoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végelszámolási eljárásról. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a fennmaradó vagyont a részvényesek között részvényeik névértékének arányában kell felosztani.
Az egyszemélyes részvénytársaság
Részvénytársaság a zártkörű alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. Egyszemélyes részvénytársaság alaptőkéjét bejegyzési kérelmének benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni.
Mennyibe kerül egy részvénytársaság alapítása?
Az ügyvédi munkadíjon felül a bejegyzési kérelmen le kell róni nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 600 000 forint, zárt körűen működő részvénytársaság esetében pedig 100.000.- forint eljárási illetéket, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő közzétételi költségtérítés befizetését igazoló feladóvevényt is mellékelni kell a kérelemhez. Elektronikus eljárás esetén a közzétételi díj csupán 5.000.- Ft. A székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft. Dematerializált értékpapírok esetén az ISIN kód kiadásáért 15.000.- Ft-ot kell megfizetni a KELER Rt-nél beszerezhető csekken.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Elektronikus cégeljárás
A dr. Nemes András Ügyvédi Iroda rendelkezik elektronikus aláírással. On-line cégbejegyzéssel kapcsolatban bővebb információt a 06 30 242 37 43-as telefonszámon kaphat dr Nemes Tamás ügyvédtől.
2006. július 1-től és 2007. szeptember 1-től jelentősen bővült a cégbírósági elektronikus ügyintézés: valamennyi cégforma esetében lehetővé válik az elektronikus út.
Elektronikus cégeljárás esetében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem közzétételi díja a papír alapú égeljárásnál szokásos díj egy ötöde.
Az illetéket és a költségtérítést elektronikus cégeljárás esetén elektronikusan kell megfizetni.
A Magyar Államkincstár a befizetést követő egy munkanapon belül igazolást küld, amit a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolni kell.
Egyszerűsített elektronikus cégeljárás
Az egyszerűsített elektronikus cégbejegyzési eljárásról itt olvashat bővebben.
Vissza a listához / Vissza a lap tetejére
Ügyvédi közreműködés a cégeljárásban
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. Törvény 21.§. (2) bekezdése alapján a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A cégiratok vagy közokiratba foglalva, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratként alkalmasak a bejegyzésre.
Az ügyvédi munkadíj tartalmazza:
- a választott cégformával kapcsolatos kioktatást - mely tisztázza az alapítás során és a cég működésének beindításánál felmerülő kérdéseket, és részletes tájékoztatást ad a vonatkozó jogszabályokról.
- a cégiratok megszerkesztését
- új cég esetén a cégnév priorálását
- a cégiratok cégbírósági benyújtását
- a kérelemmel kapcsolatos egyéb eljárási cselekményeket a bejegyző végzés meghozataláig
Irodánk új cégének megalapítását akár egy napos határidővel is vállalja.
Érdeklődjön a 06 30 242 37 43-as telefonszámon, ahol Dr. Nemes Tamás fogadja hívását.
