Polgári jog, Ingatlanjog, Társasági jog, Szerződések joga, Öröklési jog, Családi jog

 

Tisztelt Érdeklődők!

Az on-line jogi tanácsadás a továbbiakban a www.ugyved.hu internetes oldalon érhető el.

Személyes jogi konzultációra időpontot a (+36) 1 321 6864 - es telefonszámon, vagy a (30) 242 37 43-as mobiltelefonszámon kérhetnek. A személyes jogi konzultáció nem díjmentes.
Telefonon nem folytatunk tanácsadást.

Korábbi jogesetek:

Esetleírás:  
Cégünk egy pályázatíró céggel (XY. Kft) 2004. július 16-án szerződést kötött a GVOP 2.1.1. Kis és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztésére meghirdetett pályázat megírására. Ezen szolgáltatást 150.000 Ft + ÁFA díjjal számlázták Cégünknek július 28-ai fizetési határidővel, amelyet határidőre kiegyenlítettünk. 2004. augusztus 2-án a Gazdasági Közlekedési Minisztérium (GKM) éjjel 24 órái hatállyal lezárta a fenti pályázatot, (pénzhiányra hivatkozva) amelynek az eredeti beadási határideje 2004. szeptember 30. volt Ezért mivel mindettőnkön kívül álló okok miatt a szerződés meghíusult, kértem a fenti pályázatírócéget, hogy utalják vissza a szerződéses összeget. Azt a választ kaptam, hogy mivel a szerződésünk érvényessége a pályázat elbírlásáig terjed, ezért nem hajlandóak visszafizetni.

Válasz:  
Az ügyben fontos tisztázni azt, hogy a szerződés vállalkozási szerződés, nem pedig megbízási, hiszen a vállalkozási szerződés az a szerződéstípus, amely alapján a vállalkozó valamely munkával elérheto más eredmény létrehozására vállalkozik. Amennyiben szerződésükben nem szerepelt arra vonatkozó kikötés, hogy a pályázatot meddig kell elvégezni, úgy főszabály szerint a vállalkozónak / megbízottnak lehetősége van a GKM által megjelölt határidőnek akár a legutolsó napján is teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Meg szükséges vizsgálni azonban azt, hogy a minisztérium az új határidő bejelentése előtt közzé tett-e hirdetményt arra vonatkozólag, hogy a határidő módosul, és hogy ennek felismerése - kellő körültekintés mellett - a vállalkozótól / megbízottól elvárható volt-e. A vállalkozó ugyanis köteles a megrendelot minden olyan körülményrol haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kello idore való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredo kárért felelos. /Ptk 392§ (2)/. Vizsgálandó, hogy a teljesítés milyen okból vált lehetetlenné. Ha olyan okból amelyért egyik fél sem felelos, akkor a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díjnak csak arányos része illeti meg, de csak akkor, ha a lehetetlenné válás mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel. Ha ugyanis a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, akkor díjazásra nem tarthat igényt. Amennyiben nem volt elég körültekintő és ezért hiúsult meg a szerződés, akkor tehát semminemű díjazásra nem tarthat igényt. Ha a cég azt az álláspontot képviseli, hogy szerződésük hatálya a pályázat elbírálásáig terjed, akkor javaslom a szerződéstől történő azonnali elállást azzal az indokolással, hogy a teljesítési határido lejárta elott nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevo késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelonek már nem áll érdekében. Erre a Ptk lehetőséget biztosít, így joggal tagadhatná meg a díjfizetést is, ami egyénként - főszabály szerint - csak a teljesítéskor lett volna esedékes. Sajnos konkrét esetben a kifizetett díj - a vállalkozó elutasító magatartása esetén - csak peres úton szerezhető vissza. Összegezve a leírtakat, javaslom hogy tájékozódjék a minisztériumnál, hogy miként zajlott a határidő módosítása. Javaslom a szerződéstől történő elállást, és a vállalkozó egyidejű felszólítását a vállalkozói díj visszafizetésére, kilátásba helyezve a polgári peres igényérvényesítés lehetőségét.

Esetleírás:  
Segítségét kérem a következőben leírtak tisztánlátása és a férj meggyőzése véget. A férj kb. 14 hónapja elhagyta a családját (feleség és három gyerek 18, 17, 13 évesek). Elköltözött az édesanyjához. Mind a három gyerek iskolába jár. Az anya egyedül gondoskodik róluk. Nincsenek elválva. A férj nem fizet semmit a gyerekek után. Nincs bejelentett munkahelye. Feketén dolgozik. A lakás a gyerekek nevén van (ők a tulajdonosok) a férj a haszonélvező. Az anya évekkel ezelőtt lemondott tulajdon jogáról, különben a férj édesanyja nem fizette volna ki a közösen vásárólt lakás fen maradó törlesztését. Sajnos a férj munkakerülő életmódot folytatott a feleség otthon volt a gyerekekkel , ezért nem tudták a törlesztő részleteket fizetni. Most a férj meg akarja tiltani, hogy bárki is belépjen a házba az Ő engedélye nélkül. Van-e ehhez joga, vagy csak az esetleges lakás eladást akadályozhatja meg? Segítségét előre is köszönöm.

Válasz:  
A házastársat a házasság ténye alapján megilleti a lakáshasználat temészetben, vagy a lakáshasználati díj ellenértéke, esetlegesen többlethasználati díj is, még akkor is, ha nem az ő tulajdona az ingatlan. Azt javaslom, hogy az anya indítsa el a házassági bontópert, mert annak keretén belül a bíróság dönteni fog az utolsó közös lakás használatáról. Ha a gyermekeket az anya neveli, a bíróság különös figyelmet fog fordítani erre a tényre és a gyermekek érdekeire, amelynek nem állhatja útját a különélő szülő magatartása, azaz haszonélvezeti jogával való visszaélése. Amíg a bíróság jogerős ítéletben nem rendelkezik a lakás használatáról, addig a házastársat és közösen nevelt gyermekeiket megilleti az a jog, hogy a lakást használják. Amennyiben a haszonélvező házastárs megtiltja a használatot, úgy a másik házastárs és a gyermekek birtokvédelmet kérhetnek az illetékes jegyzőtől. Az elmaradt gyermektartásdíjat 6 hónapra visszamenőlegesen igényelheti a gyermekeket nevelő és gondozó házastárs a különélő szülőtől. Annak bizonyítása azonban, hogy a különélő szülő rendelkezik jövedelemmel az Önök feladata. Megjegyzem a tartásra kötelezett férj nemcsak keresményével, hanem egyéb vagyonával, pl. vagyoni értékű haszonélvezeti jogának elidegenítésével is teljesíthetné a gyemektartást, melyre álláspontom szerint peres úton kötelezhető.

Esetleírás:  
Problémám a következő: Édesanyám révén kaptunk 1975-ben szolgálati lakásként egy önkormányzat tulajdonában lévő lakást. Édesanyám óvónőként dolgozott az elmúlt 30 évben helyi óvodában, sokáig vezetőként. 2003 decemberében balesetben elhunyt, erre az önkormányzattól kaptunk egy felszólító levelet, miszerint jogosultságunk megszünt, hagyjuk el a lakást 15 napon belül. Itt kezdődik a történet... Mivel édesapámmal és testvéremmel a mai napig ott lakunk "életvitelszerűen", ezért véleményem szerint -és ezt jogszabályban láttam- nem rakhatnak ki a lakásból. Mi felajánlottuk nekik az ingatlan megvételét, erre nemleges választ kaptunk. Kis győzködés után úgy néz ki, hogy talán belemennek az adás-vételbe, de horribilis árat akarnak kicsikarni tőlünk. Tudomásom szerint a szolgálati lakásokra vonatkozó törvények azt mondják ki, hogy az elidegeníthető lakás vételárát az ingatlan forgalmi értékének 50%-ában kell meghatározni. Hozzá teszem, az önkormányzatnak erre irányuló rendelete nincs. Kérdéseim: -kirakhatnak-e a lakásból? -ha megvételre ajánlják az ingatlant, a vételárat hogyan kell megállapítani? -van-e elővásárlási jogunk? -hol találom meg ezekre a kérdésekre a jogszabályokat?

Válasz:  
Kérdéseire a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben talál választ. A kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene a szerződést, hogy megállapíthassam, valóban "szolgálati" jellegű a lakás, vagy pedig a szerződés alapján lakásbérletnek minősíthető. A lakásbérleti jog folytatása ugyanis megilleti az elhunyt bérlő jogzsabáéyban meghatározott hozzátartozóit (jelen esetben házastársát és egyenes ági rokonait), ha a bérlo halálakor életvitelszeruen a lakásban laknak, és a bérlő befogadta őket, amely utóbbi feltétel nyiévánvalóan adott. A törvény 46§. (2) e. pont szerint jogszabály alapján szolgálati bérlakásnak minosülo, illetoleg szerzodés alapján határozott idore vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakásra nem illeti meg vételi jog az említett személyeket. Ezért fontos annak átvizsgálása, hogy a szerződés pontosan mit tartalmaz. Amennyiben az önkormányzat hajlandó eladni az ingatlant, akkor érdemes hivatkozni a törvény 53. § (1) bekezdésére, amely azt írja elő, hogy a legalább huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni a megvásárlásra. A vételár egy összegben való megfizetése, vagy az eloírtnál rövidebb törlesztési ido vállalása esetén a vevot árengedmény, illetoleg a vételárhátralékból engedmény illeti meg. A vételár megállapításakor a forgalmi értékbol le kell vonni a bérlonek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelo beruházásainak az értékét is.

Esetleírás:  
Segítségüket szeretném kérni kegyelmi eljáráshoz, a kérelem megírásához. 2004.09.23.-án a másodfokú bíróság tanácsűlésen jogerősen 75000.-Ft pénzbírságra, mellékbüntetésként 18 hónap gépjárművezetéstől való eltíltásra ítélt, ittas vezetés miatt. 2003.03.08-án történt a bűncselekmény, most zárult le végleg. A jogosítványom nálam van, mert 3 hónap után vissza adta az okmányiroda. Sem előtte, sem azóta semmilyen szabálysértésem nem volt. 37 éves elmúltam, mindig is területi képviselőként dolgoztam. Ha a jogosítványom bevonják, elvesztem az állásom, az albérletem nem tudom fizetni, teljesen ellehetetlenül a helyzetem. Nem hiszem, hogy a büntetés célja, hogy olyan helyzetbe kerüljenek emberek, hogy ne tudjanak megélni. Ezért utolsó reményem a kegyelmi eljárás.

Válasz:  
Kegyelem iránti kérelmet az elso fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani. A kérelem illetékköteles, az illeték mértéke 2.000.- azaz kettőezer - Ft. A kérelemnek főszabály szerint nincs halasztó hatálya a végrehajtásra, de az igazságügyi miniszter a végrehajtást a kérelem elbírálásáig elhalaszthatja, vagy felfüggesztheti. A kérelemben elő kell adni, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya nem indokol ilyen súlyos mellékbüntetést, és annak elengedését kell kérni. Hivatkozni érdemes a a Bütnető törvénykönyv céljai között lefektetett alapelvekre, és arra hogy a büntetés célja nem az, hogy a terhelt és a vele szemben eltartásrta jogosultak életvitelét, megélhetését ellehetetlenítse. Az Alkotmány 70/B §rögzíti, hogy minden embernek joga van a munkához a Magyar Köztársaságban.

Esetleírás:  
Az alábbi problémával szembesültem egy nagy , kizárólagos gázszolgáltatóval kapcsolatban. Pécshez közelei faluban megvásároltunk egy családi házat, ahol nem volt bevezetve a gáz. Kértünk a szolgáltatótól egy árajánlatot , természetesen a házunkig ( kb. 22 m ) milyen áron állnának ki a gázcsonkkal. A házunk mellet még két építési telek van a belterület széléig. A szolgáltató az árajánlatát a belterület széléig adta meg ( kb. 50m ) mondván, ha már felvonul, neki így éri meg a munka, és velünk akarja kifizettetni az 50 m-et, kb. 500 e Ft-ot, egyébként nem kapunk gázt. Természetesen a ránk eső részen kívüli összeget akkor sem kapnánk viszza, ha a mellettünk lévő teleke később rászeretnének kötni a hálózatra. Van-e esélyem vagy lehetőségem ezt megtám,adni, és csak az én részemet kifizetni, vagy a gázszolgáltató megtagadhatja ezt?!

Válasz:  
Álláspontom szerint a szolgáltatás az, hogy a fogyasztót a gázellátásba bekapcsolja a szolgátlató, amely szolgátlatásért azzal arányos ellenszolgáltatás jár, és nem nagyobb. A szolgáltató gazdasági erőfölényes helyzetével visszaélve jogellenesen teszi ezt az "árajánlatot". A kizárólagos joggal rendelkező szolgáltatónak nemcsak joga, de kötelessége is a szolgáltatás megvalósítása. A Baranya Megyei - kizárólagos gázszolgáltatást végző - részvénytársaságnak egyébként már több peres ügye is volt gazdasági erőfölényével történő visszaélése miatt. Javaslom, hogy levélben szólítsák fel a szolgáltatót a bekötés határidőn belüli megvalósítására, kilátásba helyezve esetleges polgári peres igényérvényesítés lehetőségét.

Esetleírás:  
Jelenleg egy kereskedelmi (szoftver értékesítéssel foglalkozó) cégnél dolgozom, munkaviszonyom 2004. október 15-én szűnik meg, közös megegyezéssel. Kérdésem az, hogy kötelezhetnek-e titoktartási nyilatkozat aláírására, és ha igen, ez mire vonatkozhat (vevő-, forgalmi adatok, stb), illetve ezért a munkáltatónak kell-e a munkaviszony megszünése után vagy alatt fizetnie?

Válasz:  
A Munka tv 103 § (3) bekezdése alapján , külön szerződéses kikötés vagy nyilatkozat nélkül is fenn áll a munkavállaló azon kötelezettsége, hogy a munkája során tudomására jutott üzleti titkot valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapveto fontosságú információkat megorizze. A vevő és fogalmi adatok tipikusan ilyennek minősülnek. Ezen túlmenoen sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra hátrányos következménnyel járna. Ezért a munkáltatónak nem kell fizetnie sem a munkavisziny alatt, sem annak megszűnésével, ez a munkaviszony jellegéből fakadó munkavállalói kötelezettség. Üzleti titoknak minosül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történo megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszeru pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A munkavállaló kötelezettségszegése az üzleti titoktartás vonatkozásában rendkívüli felmondás vagy akár kértérítés alapjául is szolgálhat.

Esetleírás:  
Kérdésem családjogi és gyermekjogi irányú is egyben.Férjem két gyermek után fizet gyermektartást több éve fix összeget. Volt élettársa keresettel élt a bíóságon, a fix összeget módosítani kivánja %-osra.Háztartásunkban jelenleg 3 kiskorú gyermeket nevelünk, ezért jogosultak vagyunk havi 30 000 Ft adójóváírásra havonta, amit a férjem vesz igénybe.Tudomásom szerint ez az összeg is alapjául szolgál a nettó jövedelemnek amelyből a gyermektartást levonják.Kédésem az ,hogy jogszerű -e ez a számítási mód, hiszen tudtom szerint az adóelőleg visszatérítés bevétel de nem jövedelem.Sérül -e a mi háztartásunkban élő három gyermeg joga azzal,hogy a rájuk tekintettel juttatott összeg egy részét ( ami ebben az esetben a 30 000Ft-ból 12 000Ft )a másik két gyermek kapja.Abban az esedben ha felvetésem jogos ,tudom-e érvényesíteni jogainkat.

Válasz:  
Az APEH Adónemek foosztálya által kiadott 2003/3. számú "Adózási kérdés" kapcsán született ez ügyben állásfoglalás. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény végrehajtási rendelete szabályozza, hogy a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a levonandó tételek között szerepel a jövedelmet terhelo adó (adóeloleg), a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalói járulék. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a számított adót csökkenti az adójóváírás. Ezt a kedvezményt a munkáltató már az adóeloleg megállapításánál és levonásánál is köteles figyelembe venni, ami által csökken a munkavállaló által fizetendo adó összege, no a nettó jövedelme, amely után a gyermektartásdíjat fizetnie kell. A gyermektartásdíj kiszámításakor tehát a levonások és kedvezmények érvényesítése utáni összeget kell alapul venni. (APEH Adónemek foosztálya 1225853363/2002. PM Jövedelemadók foosztálya 19672/2002.; AEÉ 2003/1.) Ez csak egy állásfoglalás, nem köti a bíróságot, de valószínű hogy a fentiek alapulvételével fogja megítélni a kérdést a bíró. Amennyiben a gyemektartásdíj címén fizetendő összeg túl sok, úgy hívják fel a bíróságot, hogy fordítson figyelmet a szülok háztartásában eltartott más - mostoha - gyermekekre is, és ennek fényében állapítsa meg a gyermektartásdíj százalékos mértékét. A bírói gyakorlat általában gyermekenként 15-25 % között határozza meg a tartásdíj mértékét.

Esetleírás:  
Társasházban élek. Van a házban egy lakó (saját tulajdonú lakásban), akivel az utóbbi időben az egész háznak meggyűlt a baja. Egyre gyakrabban részeg és sokszor éjszaka vagy hajnalban üvölt és sörösdobozokat vagy üvegeket dobál az udvarra. Már a rendőrséget is többször ki kellett hívni (a következményeket nem ismerem). Két lakónak már a bejárati ajtaján az üveget is betörte, szintén rendőrt kellett hívni (nem tudom, hogy született-e feljelentés). Egy alkalommal a ház bejárati ajtajában lévő vastag üveget is összetörte, a kukákat többször kiborogatta. Sajnos a hangoskodás és dobálás egyre gyakoribb jelenség. Régebben ott lakóktól úgy értesültem, hogy már egyszer állt elmeorvosi kezelés alatt a Hárs-hegyen. Pontosabbat ez ügyben nem tudok. Kérdésem, hogy lehet-e jogi úton tenni valamit ellene. Mivel nem önkormányzati a lakás, gondolom kényszerköltöztetni nem lehet. Lehet-e kérni orvosi vizsgálatot vagy más egyéb módon fel tud-e lépni ellene a lakóközösség (többen próbáltam beszélni vele, ilyenkor mindig bocsánatot kér.)? Jó lenne valami nem átmeneti megoldást találni.

Válasz:  
A gyakorlat a szomszédjog szabályainak megsértése körében is megengedi a birtokvédelem eszközeinek igénybevételét. Erre a leggyakrabban amiatt kerül sor, mert a tulajdonos az ingatlant olyan módon használja, amely a környéken lakókat saját ingatlanuk használatában szükségtelenül zavarja, vagy érdekeiket sérti, károsodás veszélyét idézi elo. A jogkérdés vizsgálata során a szomszédjog szabályai szerint kell eldönteni, hogy a kifogásolt magatartásra a tulajdonos jogosult-e, illetoleg azt, hogy azt a szomszédoknak kötelességük-e turni. A felvázolt magatartást a tulajdonosok nem kötelek tűrni. Tanúk nyilatkozataival, esetlegesen az okozott károk fényképfelvételen történő megörökítésével bizonyítható a zavaró magatartás. A tulajdonostárs magatartása a Ptk 140 §-ba is ütköző, mely szerint tulajdonjogát az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fuzodo törvényes érdekeinek sérelmére.A Ptk 191. § (1) alapján akit birtoklásában zavarnak, a jegyzotol egy éven belül kérheti a zavarás megszüntetését. A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fovárosi kerületi jegyzo illetékes. A jegyzonek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésobb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyzo gondoskodik a szükséges szervek segítéségével.

Esetleírás:  
Jó napot kívánok! Tanácsot szeretnék kérni, hogy problémámmal milyen szervhez/szervezethez/fórumhoz fordulhatnék, vagy van-e rá valamilyen megoldás. A szomszédaim, akik történetesen csak albérlők, rettenetesen hangosak. Többszöri kérésre sem vesznek vissza a hangos életmódjukból. A főbérlőt is értesíttetem, ígérte, szól nekik, de azóta sem történt semmi. Sőt, ha lehet, akkor még rosszabb a helyzet, mert visszaélnek vele és mondhatni direkt még hangosabbak is. Éjszaka dolgoznak, így a késő esti készülődésük és a hajnali hazaérkezésük nagyon zavaró. Ráadásul egy fiatal párról van szó, akik igencsak sűrű és hangos szexuális életet élnek, ami nagyon-nagyon zavaró és ebben a formában számomra undorító. Baráti társaságukat is éjszakára hívják (gondolom azok is szintén éjszaka dolgoznak, szabadnapokkal). A veszekedéseiknek (ajtócsapkodás, durva kiabálás) sajnos mi is fültanúi vagyunk. Rettenetes, hogy minden zaj (zuhanyozás, fürdés, hajszárítás, parkettanyikorgás, rolóhúzogatás, konvektor kapcsolgatás, TV) áthallatszik. A falak igen vékonyak (leválasztott lakásról lévén szó), költözés mostanában nem jöhet szóba családunknál. Évek óta élünk ebben a zajos környezetben és egyszerűen a békés megoldás úgy tűnik, nem segít. Nem gondolom, hogy tudnunk kéne az életükről, de szinte minden áthallatszik (az is ha egy dobókocka leesik a parkettára…) Kérem, adjanak tanácsot hogyan lehetne ezt a helyzetet normalizálni! Válaszukat előre is köszönöm

Válasz:  
Az előző kérdés hasonló tárgyú volt mint az Öné, ezért a teendő is ugyanaz. A gyakorlat a szomszédjog szabályainak megsértése körében is megengedi a birtokvédelem eszközeinek igénybevételét. Erre a leggyakrabban amiatt kerül sor, mert a tulajdonos az ingatlant olyan módon használja, amely a környéken lakókat saját ingatlanuk használatában szükségtelenül zavarja, vagy érdekeiket sérti, károsodás veszélyét idézi elo. A jogkérdés vizsgálata során a szomszédjog szabályai szerint kell eldönteni, hogy a kifogásolt magatartásra a tulajdonos jogosult-e, illetoleg azt, hogy azt a szomszédoknak kötelességük-e turni. Az említett magatartást - amennyiben valóban olyan zavaró ahogy mondja - a tulajdonosok nem kötelek tűrni. Fontos annak a felderítése, hogy a zavaró tényező mennyire róható fel a lakás hibájára, nem kellő szerkezetére ill. hangszigetelésére, az erről való gondoskodás kinek a feladata. A tulajdonostárs magatartása a Ptk 140 §-ba is ütköző, mely szerint tulajdonjogát az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fuzodo törvényes érdekeinek sérelmére.A Ptk 191. § (1) alapján akit birtoklásában zavarnak, a jegyzotol egy éven belül kérheti a zavarás megszüntetését. Tanúvallomással és az ügy leírásával támaszthatja alá kérelmét, egyéb bizonyítás jelen ügyben nehézségekbe ütközik. A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fovárosi kerületi jegyzo illetékes. A jegyzonek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésobb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyzo gondoskodik a szükséges szervek segítéségével.

Esetleírás:  
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a barátom az 1/1 tulajdonában lévő lakását kiadta albérletbe egy illetőnek, aki hamis papírokkal vette ki tőle az említett ingatlant. Nem is ez a probléma, hanem az, hogy ez az Úr a barátom adataival, de a saját fényképével, hamis igazolványokkal felvett a lakásra jelzálogkölcsönt 15M Forintor. Nem tudjuk sajnos, hogy ilyenkor mi a helyzet, mert nem Ő vette fel a kölcsönt, nem az Ő fényképe szerepel a lemásolt igazolványokon, de a bank elzárkózik és arra hivatkozik, hogy ez egy élő szerződés. Szeríntünk a bank nem járt el elég körültekintően az ügyben. Hogyan lehet levetetni a kölcsönt és visszaállítani az eredeti tehermentes állapotot? Vagy a barátom nem tehet semmit és fizetnie kell a törlesztést? Milyen lehetőségeink vannak?

Válasz:  
A pénzintézet hivatkozhat arra,hogy ez egy élő szerződés, de attól még jogi értelemben ez a jelzáloggal biztosított kölcsönszerződés érvénytelen, hiszen megtévesztéssel köttetett. A pénzintézet elzárkózása minden kétséget kizáróan jogtalan. Javaslom a bank felszólítását, hogy a jelzálogjog törlése iránti hozzájáruló nyilatkozatot haladéktalanul adja meg a barátja részére. Amennyiben a pénzintézet ettől elzárkózik, úgy polgárjogi úton keresettel - a pénzintézet perbevonásával - a szerződést meg kell támadni, az eredeti állapot helyreállítását kell kérni, ( a jelzálog ingatlan-nyilvántartásból való törlése ezúton elérhető) egyúttal - amennyiben az illető idézhető - kártérítési keresetet kell benyújtani vele szemben, büntető jogi eszközökkel pedig okirathamisítás és csalás bűntette miatt feljelentést kell tenni. Még ha nem is állapítható meg, hogy a bank nem volt kellőképpen körültekintő, akkor is kijelenthető, hogy a kár az ő érdekkörükben keletkezett, az ő káruk nem terhelheti az Önök ingatlanát, hiszen a jelzálog egy olyan kötelem biztosítására lett bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, amelynek az Ön barátja nem kötelezettje.

Esetleírás:  
A kérdésem a következő lenne:2000.03. óta élek az élettársammal. A lakás az ő tulajdona és az ő nevén van,viszont közösen rendeztük be és aztóta vettünk egy autót közösen,de az ő nevére van íratva/a pénz egy részét az én szüleim adták hozzá/. Most szakítottunk és szeretném tudni, hogy előállhatok e valamilyen követeléssel illetve nekem jár e valami ezekből?

Válasz:  
A lakásba közösen vásárolt ingóságok közös tulajdont képeznek, hiszen azt közösen vásárolták. A közösen vásárolt gépkocsi is közös tulajdonú, függetlenül attól, hogy az egyik tulajdonos nem ragaszkodott nevének bejegyzéséhez. Javaslom a közös tulajdonú ingóságok birtokosának felszólítását a közös vagyon megosztására. Ha erre önként nem vállalkozik, Önnek a polgári peres út az egyetlen lehetőség az igényérvényesítésre. A konkrét esetben a perben Öné a bizonyítási teher, mert nem voltak házastársak, így a közös vagyont nem vélelmezi a jogszabály, tehát Önnek kell bizonyítani azt, hogy az ingóságok közös tulajdonúak. Ezt okirati vagy tanúbizonyítással teheti meg. A perbeli bizonyítás azonban a másik félnek is jogában áll. Ha a bizonyítás eredménytelen, a bíróság el fogja utasítani a kereseti kérelmet és a perköltséget is Önnek kell állnia.

Esetleírás:  
Jogi tanácsot szeretnék kérni Önöktől! Volt feleségem keresetet nyújtott be gyermektartásdíj emelés illetve fizetésből történő levonás igénylésére 12 éves közös gyermekünk kapcsán. Én házasságban élek, mely házasságból van egy 10 és fél hónapos kislányom. Volt feleségem „feljelentéséből” - azon tényeken kívül, hogy mikor váltunk el, hogy közös gyermekünk van, és hogy 1996-ban történt válásunk során a Bíróság 20%, de nem kevesebb mint 2500,-Ft-os gyermektartási díj megfizetését ítélte meg - egy szó sem igaz. Volt feleségem többek között azt állítja, hogy gyermekemmel a kapcsolatot nem tartom, vagy csak nagyon ritkán, illetve gyermektartási díjat pedig egyáltalán nem fizettem. Ez nem igaz: Ő tiltotta meg, hogy láthassuk egymást a kisfiammal, miután házasságot kötöttem jelenlegi feleségemmel. Szüleim megkapták sokszor a kisfiút, aki annyira félt az anyai fenyítésektől, hogy sokáig titokban sem mert eljönni hozzám, csak később, mikor már „nagyobb” volt és az anyai faggatásra, hogy mit csinált, találkozott-e velem, már tudott a csavaros kérdésekre úgy válaszolni, hogy nem árulta el saját magát, hogy találkoztunk, és így nem kellett részesülnie az egyébként ilyen esetekben Rá váró retorziókban. Pedig a kisfiam nagyon szeret és én is nagyon szeretem Őt, éppen ezért nem keveredtem vitába az anyjával, mert annak mindig csak Szegénykém „itta meg a levét”! Látni akkor láthattam / láthatom, ha születésnapja, karácsony vagy valamilyen esemény van és veszek neki valamit! A gyermektartás fizetéséről még a válásunk után megegyeztünk(szóban), hogy ne aprózzuk el, inkább egyszerre nagyobb összegeket fizessek, így például egy mosógépet kért, vagy 10.000 Ft-ot, vagy éppen mikor mennyit. Én jóhiszeműen jártam el és a kezébe adtam a pénzt, ezért most nem tudom igazolni, hogy fizettem gyermektartást, csak 75.000 Ft-ról van csekkem (50, 20 és 5 eFt-os fizetési összegekben), ami azért lett postán feladva, mert a kapcsolatot egyáltalán nem tartjuk, és ugye a fiamat se láthattam, neki se tudtam odaadni a pénzt, mert erre is volt példa, hogy a fiammal küldtem a pénzt, vagy szüleimnél hagytam, akik odaadták neki. Tavaly nyáron is többek között két táborozását spóroltam össze a fiamnak (pedig én sem állok valami jól anyagilag), az idén is egyet, amelyek 20-30 eFt-os túrák voltak. Az igaz, hogy nem rendszeresen fizettem, de fizettem, csak rendszertelenül nagyobb összegeket, ahogy megállapodtunk, de sajnos ezt bizonyítani semmilyen papírral nem tudom. Sőt mikor egyéni vállalkozó voltam kb. 2-3 hónapig munkát is adtam volt nejemnek, nem is keresett rosszul, mint hostess, sőt mivel nem volt számlaképes a szja-t is fizettem helyette, sőt mivel hónapok óta nem talált magának munkahelyet megkértem egyik barátomat, hogy foglalkoztassa és így lett újra munkahelye. Én mindig segítőkészen álltam hozzá, hiszen Ő „neveli” a fiamat! Volt feleségem még azt is állítja beadványában, hogy Ö nettó havi 62.000 Ft-ból és az 5.700 Ft összegű családi pótlékból neveli teljesen egyedül a gyermeket! A gyermek az anyai nagyszülőknél nevelkedett / nevelkedik, és ez így is volt szinte mindig mióta elváltunk. Tudomásom van róla, hogy volt feleségem együtt él egy számomra ismeretlen férfival, saját lakását kiadta albérletbe, tehát az élettársa keresetén kívül még az albérleti díj is rendelkezésére áll, ami helyi viszonylatban kb. 30-45 eFt között lehet, de akár ennél több is lehet. A gyermek pedig a nagyszülőknél van. Sajnos nem áll módomban gyermek-elhelyezési pert indítani, hiszen se saját lakásom nincs (feleségem szüleinél élünk szívességből -egy tetőtérben), se nagy fizetéssel nem rendelkeztem soha, ami tudomásom szerint szükséges lenne ezen per megnyeréséhez. A kérdéseim: Először is tehetek-e én feljelentést, beadványt, ……. (nem tudom mi a megfogalmazás) azzal kapcsolatosan, hogy a felségem szándékosan vezeti félre a Bíróságot, állításai a valóságnak nem felelnek meg? Nem tudom, hogy az én állításaimat nekem kell-e bizonyítani, hogy nem is Ő neveli a gyermeket, nem csak annyi pénzből gazdálkodik amennyit a Bíróság elé tárt,….stb? Ha nekem kell mindezt bizonyítani, mit csináljak, fogadjak magánnyomozót, vagy én készítsek fényképeket, felvételt, hogy minden reggel két különböző lakásból vág neki egy-egy napnak anya és fia, akit állítólag egyedül nevel? Én csak azt akarom ezzel elérni, hogy a Bíróság lássa, hogy valótlant állít a volt nejem, egyszerűen szava-hihetetlen. Azt nem tudom, hogy ezzel mit érek el, de igazán bosszantó, hogy hamis vádaknak kell alávetnem magam, illetve ráhagyjak minden hazugságot? Én nem zárkózóm el a havi gyermektartási díj fizetése elől, gondolom ezt úgyis megfogja ítélni a Bíróság, mint ahogy a láthatást is, amit most már nem fogok engedni megtiltani a feleségemnek, ha kell havonta fogok járni a Bíróságra! Volt feleségem a nettó fizetésem 20%-ra, de minimum 15e Ft-ra terjesztett elő keresetet, illetve visszamenőleg hat havi gyermektartás megítélésére! Ennek mérséklése érdekében tehetek-e valami? Pár éve egyéni vállalkozó voltam, amely vállalkozásom nem sikerült (tartozásom maradt). Azóta szinte mindig minimálbérért dolgoztam, amihez kisebb pótlékok (délutános, éjszakás) jöttek még. Két hónapja lett új munkahelyem (amit volt nejem megtudott és szerepel is a beadványában), ahol a minimálbértől ugyan többet keresek, de hát akár el is küldhetnek a jövő héten, nem egy stabil munkahely. Nem tudom, ha a Bíróság elé tárnám, hogy az én családomnak mennyi jövedelme van, mennyi a kiadásunk (hitel-törlesztések is), és mennyi pénzből neveljük 10 és félhónapos gyermekünket az befolyásolná-e esetleg a %meghatározást illetve a visszamenőleges igényét, hiszen egy másik gyermek sorsáról is szó van? Nem tudom, hogy van-e valami mód arra, hogy ne a volt feleségemnek keljen adni a gyermektartási díjat, mert azt tudom, hogy abból a fiam semmit nem fog kapni, hanem mondjuk takarékossági számlát nyitnék neki ami felett esetleg a Gyám Hivatal és majd fiam, ha eléri azt a kort rendelkezhessék vagy bármilyen más megoldás? Elnézésüket kérem, ha túl hosszúra sikerült a levelem, de sajnos nem vagyok jogi ügyekben járatos és nem tudom, hogy mi fontos és mi lényegtelen az üggyel kapcsolatosan! Válaszukat, tanácsukat előre is megköszönve!

Válasz:  
Felesége valótlan állításainak megcáfolására lehetősége fog nyílni a perben. A gyermekkel való kapcsolattartás akadályozása nagyon komoly jogkövetkezményekkel jár, az akár volt felesége szülői felügyeleti jogának megvonásához is vezethet. Ezt azonban a perben bizonyítani kell. Erre alkalmas lehet okirati bizonyíték, akár video vagy hangfelvétel, vagy tanúvallomás. A bírói gyakorlat a gyermek érdekeit vizsgálja elsősorban, amelyek között elsődleges, hogy a külön élő szülővel is rendszeres legyen a kapcsolattartás. A szülő olyan magatartása, amellyel a másik szülő "ellen neveli" a gyermeket, a gyermekre nézve lelki fejlődését deformáló hatás, miáltal kiskorú veszélyeztetése is megállapítható. A gyemektartásdíj megfizetését rendező ítéleti részt a bíróság a végrehajthatóság kedvéért rögzítette, az a feleket köti, bár életszerű, hogy ettől gyakran eltérnek. Az egyéb esetekben adott juttatások nem csökkentik a gyermektartásdíjat, kivéve, ha a felek ebben kifejezetten megállapodtak. Ennek bizonyítása is Önt fogja terhelni a perben, ahogy annak a ténynek is, hogy felesége bérbe adja az említett lakást. A bérleti szerződés becsatolása, esetleg a bérlő és a nagyszülők tanúkénti idézése a perben indokolt lehet. Az eljáró bíróságnak az ügyszám feltüntetésévelküldött "előkészítő irat"ban írja le álláspontjár, adja elő vagy csatolja bizonyítékait, indítványozza tanúk meghalgatását név és idézhető lakcím megjelölésével. A gyermektartásdíj mérséklése ügyében hivatkozzon arra, hogy háztartásában eltartott gyermekére tekintettel a követelt gy.tartásdíj eltúlzott mértékű, hivatkozzon arra is, hogy a bíróságnak mindkét szüő jövedelmi és vagyoni viszonyait és a gyermek tényleges szükségleteit is mérlegelnie kell. (Családjogi tv.69§ C. bekezdése) A gyermek nevére nyitott pénzbetét csak annyiban érinti a gyermektartásdíj összegét, hogy a bíróságnak agyermek saját vagyonára is figyelemmel kell lenni a tartásdíj mértékének megállapításakor. A gyámi fenntartásos betét felett azonban a szülők együttesen rendelkeznek, a bíróság gyermektartásdíj helyett nem fogja elfogadni.

Esetleírás:  
Felvilágositást szeretnék kérni! Férjemet még a születése elött elhagyta az "édesapja". Azóta eltelt 36 év .A napokban jelentkezett ,hogy magatehetetlen és a férjem köteles őt megápolni mivel más vérszerinti leszármazottja nincsen A férjem soha nem látta nem is ismeri kapcsolat soha nem volt közöttük.Kérdésem ,hogy mi a teendönk illetve a kötelességünk és mik az ö jogai!

Válasz:  
A Családjogi tv 60. § (1) bek. alapján férjével szemben az ön apósa tartásra jogosult, amennyiben magát eltartani nem tudja és nincsen tartásra kötelezheto házastársa. Itt a volt házastárs is számításba jöhet. Ha a tartásra jogosult érdemtelen, férjének rokontartási kötelezettsége nincs. Az érdemtelenség megállapítására az esetben kerülhet sor, ha bizonyítható, hogy a tartást igénylo a tartásra kötelezettel szemben olyan felróható és társadalmilag elítélendo magatartást tanúsított, amely miatt a rokoni tartásra nem méltó. Ez azt hiszem tanúvallomásokkal bizonyítható egy esetleges rokontartás iránt indított perben, amelyet a jogosult indíthat, ha a kötelezett önként nem vállalja a tartást. A felróhatóság bizonyítása a perben az Ön férjét fogja terhelni. Mindenesetre tájékoztatom, hogy a jogszabály elsősorban a leszármazót kötelezi rokontartásra. Nem írt arról, hogy vannak-e testvérei a férjének, akik szintén szóba jöhetnek mint tartásra kötelezettek. Amennyiben a jogosult nem érdemtelen, úgy a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A tartási kötelezettség kiterjed az öreg koránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra is. Nem kötelezhető tartásra az, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné.

Esetleírás:  
Meg szeretném kérdezni, hogy a feleség a férj halála után megörökli a gépkocsit, de neki nincs jogosítványa a hagyatéki tárgyalás után elakarja adni a gépkocsit, már a vevő is megvan rá, mi az eljárás egyből a vevőnek adható a gépkocsi, vagy az örökösnek át kell előtte íratnia a nevére és ugyan úgy végig csinálni az eredetiség vizsgálat stb. hivatalos eljárásokat.

Válasz:  
Az autót érvényesen csak a tulajdonosként feltüntetett személy idegenítheti el. Öröklés jogcímén tulajdont szerző örökös a hagyaték átadást követően be kell hogy jelentse a tulajdonosváltozást a közlekedési igazgatási hatóságnál. A tulajdonjog "átírása" nélkül érvényesen nem adhatja el az autót. A vagyonszerzési illetéket az örökösnek és a gépkocsit majd tőle megvásárló vevőnek is meg kell fizetni.

Esetleírás:  
Tisztelt Cím! A szomszédságomban lévő telket szeretném megvenni építkezés céljára. Ennek a teleknek a tulajdonjoga azonban rendezetlen; a szomszédom szülei vették meg huszon-valahány évvel ezelőtt, de valami okból nem íratták át a nevükre, az erről szóló szerződés pedig azóta elveszett. A szülők elváltak, de a telekre mindketten igényt tartanának. A szomszédom tartja rendben a telket már több éve, az apa nem igen jár errefelé. Felajánlották nekem megvételre - piaci árának feléért - a telket a szomszédom és az édesanyja. Nagyon csábító az ajánlat, végre megépíthetnénk az otthonunkat. De butaságot nem akarok csinálni, szabad egy ilyen telket megvenni? Érvényes lenne-e az adásvétel, hiszen a földhivatali nyilvántartásban lévő tulajdonos talán már nem is él, felkutatni a szomszédom nem tudta, tanúkat pedig nemigen talál bizonyítékul arra, hogy övéké a telek, mert időközben a régi telekszomszédok kicserélődtek. Szerezhetek-e egyáltalán tulajdonjogot? Számíthatok-e perre az édesapa részéről, aki erről az eladási szándékról szerintem nem tud. (Bár állítólag ő már eladott egy másik családi telket, aminek az árát teljes egészében "bezsebelte".) Kérem adjanak tanácsot,

Válasz:  
Ingatlan tulajdonjogát visszterhesen megszerezni csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól lehet. Ha az "eladó" nem bejegyzett tualjdonos, úgy érvényesen létre sem jöhet a szerződés. Legfontosabb tehát az lenne, hogy szomszédja/i tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba. Szerződésüket nem ismerjük amellyel állítólag megszerezték az ingatlant, meglehet hogy 1/2-1/2 tulajdoni hányad arányban tulajdonosok a szomszédja szülei, csak lehetséges, hogy ingatlan-nyilvántartáson kívül. A földhivatalban kellene érdeklődni, hogy annak idején került-e be tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem valamilyen jogcímen, és ha igen, az miért nem került bejegyzésre a javukra. Lehetséges megoldás az is, hogy peres úton, elbirtoklás jogcímén kéri tulajdonjoga megállapítását és ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a szomszéd/szomszédok. Ha az ingatlant sajátjukként tizenöt éven át szakadatlanul birtokolták, akkor az elbirtoklás megállapítható, és ezen a jogcímen tulajdont szereztek. Az elbirtoklás esetén vizsgálandó az is, hogy a szomszédok házasságuk felbontása előtt elbirtokolták-e az ingatlant, és hogy az elbirtoklás megállapításához szükséges 15 év az élet és vagyonközösségük megszakadása előtt, vagy csak azt követően telt le. Csak a fent felsorolt kérdések tisztázása után lehet megállapítani, hogy ki milyen jogcímen és milyen igényt tarthat az ingatlanra. Határozottan nem javaslom, hogy pénzt adjon ki az ingatlanért addig, amíg az eladó /eladók tulajdonjoga nem kerül bejegyzésre.

Esetleírás:  
Egy 4 emeletes bérházban lakom, a harmadik emeleten. Nyáron beköltöztek a második emeletre alánk új lakók, akik nem hajlandóak tudomásul venni, hogy ez egy bérház, ahol alkalmazkodniuk kell a többi lakóhoz. Éjjel-nappal üvölt a zene náluk olyan szinten, hogy a falak remegnek. A lépcsőházból már többen is megkérték, hogy legyenek tekintettel a többi lakóra. Erre csak annyit válaszoltak, hogy a csendháborítást már régen eltörölték, és ha kell éjfélig, hajnalig fognak hangosan zenét hallgatni. Ezenkívül rendkívül aggresszívak. Egy 35-40 év körüli nő, 25 éves barátja, és a nőnek egy 17 éves fia. A nő az első emelten egy nyugdíjas lakótársat összerugdosott, ezenkívül pezsgősüvegeket dobálnak ki az erkélyükön az első emeleti erkélyekre, pillanatragasztóval beragasztják a bejárati ajtók zárjait, és életveszélyesen megfenyegették az első emeleti lakókat. Már a rendőrség is ki lett hívva, de nem tudtak semmi érdemlegeset csinálni. Sajnos nem mentek rögtön orvosi látleletért, így nem bizonyítható a könnyű testi sértés. Kérem Önöket, hogyha tudnak valamit tanácsolni, akkor írják meg az email címemre, mert ez a helyzet tarthatatlan! Nem normális helyzet, hogy 10 lakó egy 11-diknek legyen kiszolgáltatva, és mindent eltűrjön, lenyeljen.

Válasz:  
A napokban több hasonló témájú kérdés érkezett hozzánk, amelyre adott válaszok a jogi esetek között megtekinthetők, de az alábbiakban Önt is tájékoztatom, hogy a szomszédjog szabályainak megsértése körében birtokvédelmi eszközök igénybevételére jogosult. Ha a tulajdonos az ingatlant olyan módon használja, amely a környéken lakókat saját ingatlanuk használatában szükségtelenül zavarja, vagy érdekeiket sérti, azt a szomszédoknak nem kötelességük turni. Az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fuzodo törvényes érdekeinek sérelmére. A Ptk 191. § (1) alapján akit birtoklásában zavarnak, a a községi, városi, fovárosi kerületi jegyzotől kérheti a zavarás megszüntetését. A lakók tanúvallomásaival és az ügy leírásával alátámasztott birtokvédelmi kérelmét adja be az illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjéhez.
 
 
Jogi tanács kérése Jogi tanács kérése Tovább a Dr. Nemes András Ügyvédi Iroda honlapjára